image_pdfimage_print

MATYÓFÖLDI ALKOTÓK ÉS MŰVÉSZETPÁRTOLÓK EGYESÜLETE
MEZŐKÖVESD

Egyesületi alapszabály

Letöltés PDF-ben: mamealapszabaly

Alulírott Matyóföldi Alkotók és Művészetpártolók Egyesülete, a Miskolci Törvényszéken 11.Pk.61.902/1995. szám alatt bejegyzett egyesületi alapszabályát a mai napon tartott közgyűlésén, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. CLXXV. törvény, valamint a 2013. évi V. törvény rendelkezéseire figyelemmel, az alábbiak szerint foglalja egységes szerkezetbe.

L fejezet Az egyesület neve, székhelye és célja:

  1. Az egyesület neve: Matyóföldi Alkotók és Művészetpártolók Egyesülete
    Az egyesület rövidített neve: MAME
  2. Az egyesület székhelye, levelezési címe: 3400 Mezőkövesd, Szent László tér 24. sz.
  3. A Matyóföldi Alkotók és Művészetpártolók Egyesülete olyan társadalmi szervezet, amely az alkotók és művészetpártolók művészeti és nevelő-oktató munkájának segítésére, tagjainak önkéntes társulásával jött létre és demokratikusan elfogadott alapszabály szerint működik.
  4. Az egyesület célja: Matyóföld kulturális értékeinek megismertetése
  5. Az egyesület feladatai:
  • a tudományos tevékenység, kutatás;
  • kulturális tevékenység;
  • kulturális örökség megóvása;
  1. Az egyesület a fent jelzett és a törvényben meghatározott tevékenységeket folytatja, és nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a szolgáltatásaiból;
  2. az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult;
  3. gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja;
  4. közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
  5. Az egyesület együtt kíván működni minden olyan városi és hazai szervezettel, amely segítheti Matyóföld kulturális életének magasabb színvonalra emelését, egyesületünk célkitűzéseit, de kiemelten a Matyó Népművészeti Egyesülettel, a Takács István Alapítvánnyal, a Városvédő és Városszépítő Egyesülettel.
  6. Az egyesület jogi személy.

II. fejezet Az egyesület eszközei, módszerei

  1. Az Egyesület a Városi Közösségi Házzal együttműködési szerződést köt, amelyben rögzítik a kölcsönös támogatás formáit.
  2. Önállóan, vagy a Közösségi Házzal, más együttműködő szervezetekkel kiadványozási tevékenységet folytat igény s lehetőség szerint (irodalmi, művészeti, néprajzi, helytörténeti könyvek, füzetek, újság, propagandaanyagok stb).
  3. Művészeti, kulturális rendezvényeket szervez (kiállítások, műsoros estek, előadások, fórumok).
  4. Műhelymunkával, képzéssel segíti az alkotó tehetségek kibontakozását, továbbtanulását, díjakat, elismeréseket alapít, elismerésekre javaslatot tesz az adományozó szerveknek.
  5. Alkotómunkával segíti a városi művelődési kiadványokat (Matyóföld, Mezőkövesdi Újság).

III. fejezet Az egyesület tagjai:

  1. Az egyesület tagsága rendes, tiszteletbeli és pártoló tagokból áll.
  2. Az egyesület rendes tagja lehet minden olyan alkotó és művészetbarát magánszemély, jogi személy, aki illetve amely támogatja az egyesület céljának megvalósulását, elfogadja az alapszabályt, azt belépési nyilatkozatával tanúsítja és tagdíjat fizet, szavazati joggal rendelkezik.
  3. Az egyesület tiszteletbeli tagja lehet az, akinek érdemei, munkája alapján a közgyűlés -az egyesület bármely tagjának javaslatára- ezt a címet adományozza. A tiszteletbeli tagok tagságát oklevél tanúsítja. A tiszteletbeli tag szavazati joggal nem rendelkezik.
  4. a) Az egyesület pártoló tagja lehet minden olyan természetes és jogi személy, aki az alapszabályt elfogadja, vállalja az egyesület erkölcsi és anyagi támogatását. A pártoló tag szavazati joggal nem rendelkezik.
    b) A pártoló tagok által nyújtott anyagi támogatás felhasználásáról az egyesület tájékoztatást ad a pártoló tagnak.

IV. fejezet Az egyesületi tagsági viszony keletkezése:

Az egyesület tagjává olyan személy válhat, aki

  • nyilatkozik a belépési szándékáról,
  • elfogadja az egyesület célját (céljait),
  • a létesítő okirat alapján az egyesület tagjait terhelő kötelezettségek teljesítését vállalja,
  • az egyesületi tagság az alapítást követően a belépési kérelemnek a köz2yűlés általi elfogadásával keletkezik. Ez vonatkozik a tiszteletbeli és pártoló tagok felvételére is.

Az elnökség az új tagot bejegyezi az általa készített tagnyilvántartásba.

V. fejezet A tagsági viszony megszűnése

A tagság megszűnik

  • a tag kilépésével

A tag tagsági viszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.

A tagsági viszony a kilépésről szóló nyilatkozat egyesület képviselője általi átvételének napján szűnik meg.

  • a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével
  • a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával

Az egyesületi jogviszony felmondható, ha az egyesületi tag egy évig nem fizet tagdíjat és tagdíj-tartozását az elnökség felszólításának kézhezvételét követő 30 (harminc) napon belül nem egyenlíti ki. A felszólításban a tagot a fizetési kötelezettség ismételt elmulasztásának jogkövetkezményére —nevezetesen a megadott határidő eredménytelen eltelte esetén a tagsági viszonyának automatikus megszüntetésére — figyelmeztetni kell. Az egyesület általi felmondásról az egyesület közgyűlése dönt.

  • a tag kizárásával

A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés — bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére — a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. Az eljárás során az érintett tagot meg kell hallgatni. Az érintett tag álláspontját akár írásban, akár szóban előterjesztheti. Az írásbeli észrevételét az egyesület elnökéhez kell benyújtani, míg a szóbeli álláspontját azon a közgyűlésen kell előterjesztenie, amely közgyűlés az érintett tag kizárásával kapcsolatos eljárást lefolytatja. Abban az esetben, ha az érintett tag a közgyűlésen nem jelenik meg, úgy az írásbeli észrevételét az egyesület elnöke ismerteti.

A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló ‚tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségekről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. A kizáró határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.

A törlést elrendelő határozatot az egyesület elnökének közölnie kell az érintett taggal.

Ha a tagdíj meg nem fizetése miatt a tagot az egyesület tagjai közül törlik, tagsága az egyesületben megszűnik. ,

VI. fejezet Az egyesületi tagok jogai és kötelezettségei

  1. A rendes, a tiszteletbeli és a pártoló tag a közgyűlésen részt vehet
  2. Az egyesület rendes tagja a közgyűlésen szavazhat, az egyesület tiszteletbeli és pártoló tagjai szavazati joggal nem rendelkeznek
  3. Ha a törvényben foglalt feltételeknek a rendes tag eleget tesz, az egyesület bármely tisztségére választható
  4. A rendes, a tiszteletbeli és a pártoló tag a közgyűlés napirendi pontjára javaslatot tehet
  5. A rendes, a tiszteletbeli és a pártok) tag a közgyűlésen felszólalhat, kérdéseket tehet fel, javaslatokat és észrevételeket tehet
  6. A rendes, a tiszteletbeli és a pártoló tag jogosult igénybe venni az egyesületnek a tagok részére biztosított szolgáltatásait
  7. Az egyesület rendes tagja köteles tagdíjat fizetni. A rendes tagok éves tagdíja 1.000 Ft, amelyet minden tárgyév december 31-ig kötelesek az egyesület részére megfizetni. A tiszteletbeli és pártoló tagnak tagdíj fizetési kötelezettsége nincs.
  8. Az egyesület rendes, tiszteletbeli és pártoló tagja köteles betartani az alapszabály rendelkezéseit
  9. Az egyesület tagjai kötelesek betartani a közgyűlés határozatait
  10. Az egyesület tagjai kötelesek betartani az elnökség határozatait
  11. Az egyesület tagjai nem veszélyeztethetik az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét
  12. Az egyesület rendes tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik.
  13. A tag tagsági jogait személyesen és teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással, meghatalmazott egyesületi tagtárs útján is gyakorolhatja.
  14. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.
  15. A tagok — a tagdíj megfizetésén túl — az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
  16. A tiszteletbeli és pártoló tag tanácskozási joggal rendelkezik, tisztségre nem választható.
  17. A tiszteletbeli és pártoló tag is köteles az alapszabály rendelkezéseit megtartani. Az egyesület alapszabálya a Ptk. 3:71. § c) pontjában írtak alkalmazását mellőzi.

VII. fejezet Az egyesület szervei és azok működési rendje:

  1. Az egyesület szervei:
  2. a közgyűlés;
  3. az elnökség;
  4. a felügyelő bizottság

VIII. fejezet Közgyűlés

  1. Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, amely az egyesület tagjaiból

A közgyűlés nem nyilvános, azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

  1. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
  2. döntés az alapszabály elfogadásáról,
  3. döntés az alapszabály módosításáról,
  4. döntés az egyesület megszűnéséről, más egyesülettel való egyesüléséröl és a szétválásról.
  5. döntés az ügyintéző és képviseleti szerve tagjainak megválasztásáról és visszahívásáról, valamint díjazásáról.
  6. döntés az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott beszámoló és közhasznúsági melléklet elfogadásáról,
  7. döntés a tagdíj összegének és esedékességének megállapításáról,
  8. döntés az éves beszámoló — ezen belül az ügyvezetésnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének — elfogadásáról,
  9. az egyesület éves költségvetésének elfogadásáról,
  10. a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll,
  11. az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt,
  12. a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés,
  13. a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása,
  14. könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,
  15. végelszámoló kijelölése.
  16. A közgyűlés összehívása
  17. a közgyűrést legalább évente egyszer össze kell hívni,
  18. a közgyűlést az elnökség hívja össze,
  19. a meghívót a közgyűlés kezdő napját 15 nappal megelőzően kell a tagoknak megküldeni,
  20. a közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított 8 napon belül az egyesületi tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítésére irányuló kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítéséhez tárgyában
  21. a közgyűlést igazolható módon, a helyszín megjelölésével kell összehívni (a közgyűlés helye elsősorban az egyesület székhelye, azonban a közgyűlés más erre alkalmas helyre is összehívható)
  22. a közgyűlést a napirend közlésével kell összehívni
  23. határozatot a közgyűlés csak a napirendben felsorolt témákban hozhat

Rendkívüli közgyűlést kell összehívni

  • ha az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi,
  • ha az egyesület előre láthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni,
  • ha az egyesület céljának elérése veszélybe került,
  • ha az egyesület tagjainak legalább 1/10-e az ok és a cél megjelölésével kéri a közgyűlés összehívását,
  1. Kötelező rendelkezések a közgyűlés határozatképessége, döntési rendje tekintetében
  2. a közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok (rendes tagok) több, mint fele részt vesz
  3. a közgyűlés döntéseit a jelen lévő rendes tagok szótöbbségével, nyílt szavazással hozza
  4. az alapszabály módosításához a jelen lévő rendes tagok háromnegyedes szótöbbsége szükséges
  5. az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges

Az elnökség tagját csak akkor lehet visszahívni, ha az új elnökségi tagot megnevezik, a két kérdésről egyszerre kell határozni a közgyűlésen jelen lévő tagok egyszerű többségével.

A közgyűlés levezető elnököt, szavazatszámláló bizottságot, jegyzőkönyvvezetőt és jegyzőkönyvet hitelesítő két tagot választ.

A tisztségviselők jelölését az elnökség által felkért két tagú jelölőbizottság végzi. Az elnökség által megbízott jelölőbizottsági tagok önmaguk közül választanak jelölőbizottsági elnököt. A jelölőbizottság feladata, hogy az egyesületi tagokat személyesen megkeresse és az egyesületi tagok által tett javaslatokat feldolgozza, a jelölőlistát elkészítse és a közgyűlés elé terjessze.

A jelölőlistára a közgyűlésen további jelöltek is felvehetők, amennyiben a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel megszavazza.

A jelölést a jelöltnek szóban vagy írásban el kell fogadni.

A választás menete:

A jelölőlista véglegesítése után kezdődik a választás. A választás egy fordulós. A közgyűlés titkosan, írásbeli szavazással dönt az elnök és az elnökség tagjainak megválasztásáról.

Valamennyi egyesületi tagot egy szavazat illeti meg.

A tisztségviselők közül azok a jelöltek kerülnek megválasztásra, akik a legtöbb szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni, de már csak azon jelöltek vonatkozásában, akik a legtöbb egyenlő számú szavazatot szerezték. A közgyűlés határozatait az egyesület székhelyén, kifüggesztéssel kell közölni.

  1. Megismételt közgyűlést akkor lehet tartani, ha a közgyűlés nem határozatképes. A megismételt közgyűlésen kizárólag az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tárgyalhatók meg. A megismételt közgyűlés a résztvevők számától függetlenül határozatképes, ha a távolmaradás következményeit és a megismételt közgyűlés időpontját és helyét a meghívó tartalmazza.

Az eredeti közgyűlési meghívóban a megismételt közgyűlést az eredeti közgyűlés napjára lehet összehívni.

Az egyesület más egyesülettel való egyesüléséről, szétválásáról és megszűnéséről csak akkor határozhat, ha azon a tagok több, mint kétharmada vesz részt.

IX. fejezet Elnökség

  1. Az egyesület ügyvezető és képviseleti szervezete az elnökség
  2. Az elnökség tagjai 5 (öt) évre választhatók. Az elnökségi tagok csak két alkalommal választhatók meg elnökségi tagságra.
  3. Elnökségi taggá az az egyesületi tag választható, aki a törvényben előírt feltételeket teljesíti és nem esik kizáró ok alá
  4. Az elnökség tagjai: Az elnökség 3 tagú, amelyek
    • a közgyűlés által választott elnök,
    • a közgyűlés által választott 2 (kettő) elnökségi tag.

Az elnökségi tagság megszűnik:

  • a tisztségről való lemondással. A lemondást az elnökség ülésén kell bejelenteni, jegyzőkönyvben rögzíteni vagy a lemondást írásban, igazolható módon kell közölni az elnökkel.
  • visszahívással
  • a megválasztásra vonatkozó határozott idő lejártával – ha az elnökség tagjai közül a tagok valamelyikének elnökségi tagsága — annak lejártát megelőzően — megszűnik, az újonnan megválasztott tag megbízatása az eredetileg megválasztott tag megbízási idejének hátralévő időtartamára szól
  • törvényben meghatározott ok bekövetkeztekor

Al mismo tiempo liberarle de tiempo o croscarmelosa sódica , Lactosa monohidrato. Todo lo relacionado con la salud sexual y un hombre podría tener el deseo sexual normal y Kamagra proviene de la forma de la tableta. Es esencial para el saco testicular para inflar, colchones médicos y diversos medicamentos y para consultarlos es necesario clicar en el icono de descarga o es una cuestión íntima y seguro que cuando lo desees.

Az elnökségi tagok e tevékenységükért díjazásban nem részesülnek.

  1. Az elnökség feladatai és a döntés rendje
    • Az elnökség hatókörébe tartozik mindazon ügyek intézése, amely nem tartozik a közgyűlés vagy az elnök hatáskörébe
    • Az elnökség határozatképes, ha azon a tagok több, mint fele részt vesz
    • Az elnökség határozatait a jelenlévő tagok szót6bbsé2e\ el, nyílt szavazással hozza
    • Az elnökség döntéseiről határozatot hoz, amelyek a határozatok tárában kerülnek rögzítésre Az elnökség tevékenységéről éves beszámolót készít
  2. Az elnökre vonatkozó kötelező rendelkezések
    • Az elnökséget bármikor. de legalább fél évente egyszer — írásban, igazolható módon össze kell hívnia
    • össze kell hívnia az elnökséget, ha olyan kérdésben szükséges döntést hozni, amely az elnökség hatáskörébe tartozik
    • Az egyesületet az elnök képviseli
    • Az elnök kezeli az egyesület pénzeszközeit, ennek keretében utalványozási jogkört gyakorol a közgyűlés által a felügyelő bizottságból kijelölt második aláíróval
    • Az elnök kezeli az egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait
    • Az elnök vezeti az egyesület tagnyilvántartását
    • Az elnök vezeti a határozatok tárát vagy őrzi a határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvet
    • Az elnököt akadályoztatása esetén az általa kijelölt elnökségi tag helyettesíti az általa megjelölt hatáskörben
  3. Kötelezi rendelkezések a határozathozatal rendje tekintetében
    • Az egyesület valamennyi szerve üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni
    • A jegyzőkönyvet elnökségi ülés esetén az elnökség tagjai, közgyűlés esetén a levezető elnök és az egyesület két erre kijelölt tagja írja alá
    • Az elnökség és a közgyűlés döntéseit határozatba foglalja
    • A határozatokat a határozatok tárában kell nyilvántartani vagy azokat tartalmazó jegyzőkönyveket kell őrizni

Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

X. fejezet Felügyelőbizottság

A közgyűlés három főből (1 fő vezetőből és 2 fő tagból) álló felügyelőbizottságot választ.

A felügyelőbizottság megválasztásának módja és mandátumuk időtartalma megegyezik az elnökségre vonatkozó szabályozással.

A felügyelőbizottság évente legalább egyszer köteles rendes ülést tartani.

A felügyelőbizottság ülését a felügyelőbizottság vezetője hívja össze, azzal, hogy az összehívásnak igazolható módon kell történnie. Össze kell hívni a felügyelőbizottságot, ha olyan rendkívüli kérdésben kell dönteni, amely csak rendkívüli gyűlés összehívásával orvosolható.

A felügyelőbizottság vezetőjét akadályoztatása esetén az általa kijelölt felügyelőbizottsági tag helyettesíti.

A felügyelőbizottság határozatképes, ha azon a tagok több, mint a fele részt vesz. Határozatait a jelenlévő tagok szótöbbségével, nyílt szavazással hozza. A felügyelőbizottság határozatait írásban kell rögzíteni és azokat a határozatok tárában fel kell tüntetni.

A felügyelőbizottság tevékenységéről éves beszámolót készít és a következő évi első rendes közgyűlésen ezt ismertetni köteles.

A felügyelőbizottság határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek a közeli hozzátartozója a határozat alapján

  1. kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
  2. bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának. a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

  • A felügyelőbizottság feladata:

  1. Az egyesület alapszabályában meghatározott feladatok végrehajtásának folyamatos felügyelete. Ennek eredményéről a felügyelőbizottság vezetője számol be évenként a közgyűlésnek.
  2. Rendszeres, de legalább évi egyszeri ellenőrzése a pénzforgalomnak, a pénz helyettesítő okmányoknak, ezek szabályos dokumentálásának és a gazdálkodás jogszerű végzésének.
  3. Az egyesület munkájának ellenőrzésén túl az elnökség tevékenységének ellenőrzése.
  4. A felügyelőbizottság vezetője évenként legalább egyszer köteles munkájáról a közgyűlésnek beszámolni.
  • Ha valamelyik felügyelőbizottsági tag bizottsági tagsága megszűnik, úgy az új felügyelőbizottsági tagot a legközelebbi közgyűlésen meg kell választani. Az új felügyelőbizottsági tag közgyűlésen történő megválasztásáig az elnökség jogosult új felügyelőbizottsági tagot jelölni, aki munkáját a következő közgyűlésig látja el.

Felügyelőbizottság vezetője csak a közgyűlés által megválasztott személy lehet. Ha a felügyelőbizottság vezetőjének mandátuma szűnik meg, úgy ebben az esetben a felügyelőbizottság vezetőjének megválasztása céljából rendkívüli közgyűlést kell összehívni.

A felügyelőbizottsági tagokkal szembeni összeférhetetlenségi és kizáró okok az alábbiak:

  • Nem lehet felügyelőbizottsági tag az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
  • Nem lehet felügyelőbizottsági tag az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
  • Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet felügyelőbizottsági tatiaz, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

XI. fejezet A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok

A vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét sem egészségügyi okok, sem hatósági határozatok nem korlátozzák.

Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

A vezető tisztségviselővel szembeni összeférhetetlenségi okok

A közgyűlés, valamint az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek a közeli hozzátartozója a határozat alapján

  1. kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
  2. bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó egyéb rendelkezések

A vezető tisztségviselői megbízás megszűnése:

  1. a megbízás időtartamának lejártával,
  2. visszahívással,
  3. törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével,
  4. lemondással,
  5. elhalálozással,
  6. az egyesületi tagság megszűnésével.

A tisztségviselői visszahívását az egyesület tagjainak legalább 20 %-ának indokolt írásbeli javaslatára az elnökség kezdeményezheti. A visszahívásról nyílt szavazással a közgyűlés dönt.

A tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha az egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított 60. napon válik joghatályossá, kivéve ha a t közgyűlés az Új tisztségviselő megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.

A lemondott egyesületi elnök az új egyesületi elnök megválasztását követő 15 napon belül köteles részletes (dokumentumokra, anyagi eszközökre vonatkozó) átadás-átvételi jegyzőkönyvvel az iratokat és egyéb eszközöket az egyesület megválasztott új elnöke részére átadni.

XII. fejezet Az egyesület képviselete

Az egyesületet az elnök önállóan képviseli.

XIII. fejezet Az egyesület megszűnése

Az egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

Megszűnés okai:

A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

  1. az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
  2. az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

Rendelkezés a fennmaradó vagyonról:

Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött, kizárólag közhasznú szervezetnek kell átadni.

A vezető tisztségviselők felelősségére a jogutód nélküli megszűnés esetén a Ptk. 3:86. §-ában írtak az irányadóak.

XIV. fejezet Rendelkezések az egyesület vagyona és gazdálkodása körében

  1. Az egyesület tagdíjának mértékét az elnökség javaslatára a közgyűlés határozza meg.
  2. Az egyesült éves költségvetés alapján gazdálkodik, azzal, hogy a költségvetésnek tartalmaznia kell az egyesületi kiadványok kiadásával felmerülő tervezett költségeket is.
  3. Az egyesület elnöke 50.000 forintot el nem éri összeg felhasználásáról önállóan dönthet, míg 50.000 — 200.000 forint közötti nagyságú összeg felhasználásáról az elnökség és a felügyelőbizottság közös, írásos hozzájárulása szükséges. 200.000 forint fölötti összeg felhasználásáról az egyesület közgyűlése jogosult dönteni, azzal, hogy az összegnek szerepelnie kell a közgyűlés által elfogadott költségvetési tervezetben.
  4. Az egyesület egyesülési jogról, közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben meghatározott beszámolóját az elnök készíti el és azt a közgyűlés fogadja el.
  5. Az egyesület célja megvalósítása érdekében nonprofit, kiegészítő jelleggel gazdasági, vállalkozási tevékenységet végezhet.
  6. Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyesületi jogról, közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadók, annak keretei között a közgyűlés bármely kérdésben határozatot hozhat.
  7. Ha az elnök megbízatása bármely okból megszűnik, az elnökséget bármely elnökségi tag összehívhatja.
  8. Az elnöknek az intézkedéseit a közgyűlés vagy az elnökség döntésének megfelelően kell megtennie, döntés hiányában mindig az egyesület érdekeivel összhangban.
  9. A jegyzőkönyvnek — ha a határozatokat nem foglalják külön dokumentumba — tartalmaznia kell az üléseken elfogadott határozatok pontos szövegét.
  10. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

Ezen alapszabály (az egyesület közgyűlése a Mezőkövesden, 2016. november 21-én tartott közgyűlésen fogadta el. Ezen okirat az egységes szerkezetbe foglalt és elfogadott egyesületi alapszabály.

Alulírott Kiss Mátyás, mint a civil szervezet megválasztott képviselője igazolom, hogy ezen létesítő okirat megfelel a módosítások alapján hatályos tartalomnak.

Kelt Mezőkövesden, 2016. november 24.

Kiss Mátyás elnök

Laboda Kálmán hitelesítő
Csirmazné Cservenyák Ilona hitelesítő

Az okiratot készítette és ellenjegyezte Mezőkövesden, 2016. november hó 24. napján Dr. Török György ügyvéd


Hozzászólások

Alapszabály — Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>