image_pdfimage_print

K. Dudás Mária:

A jövőbe látó Szent László

(jelenet)

Szereplők:

  • László király
  • Jézus hangja képi megjelenítéssel
  • Szűzanya hangja képi megjelenítéssel

 

(László a Mária-kápolna felől érkezik az oltárhoz, lassú léptekkel, gondterhelt arckifejezéssel. Ezalatt gregorián dallamok hallatszanak. Lászlón arany-sárga tunika és vörös köpeny van. A vetítő közelében elhelyezett térdeplőn imádkozik.)

László: Miatyánk Istenünk/ Bennünk van Országod./ Előttünk szent neved,/ S törvény akaratod./ Mindennapunk gondját,/ Magadon viseled./ Bűneinket, mint másnak,/ Nekünk elengeded./ Te kezed vezet/ Kísértéseken át,/ S lefejted rólunk/ A Gonosz jármát./ Tiéd a nagyvilág összes/ Hatalma, üdve,/ Mindöröktől kezdve,/ Legyen mindörökre.

(A vetítőn nagy fényesség, majd megjelenik a feltámadott, győzelmes Krisztus képe, utána az Irgalmas Jézus képe. <A képek megjelenítése áttűnések alkalmazásával.> László átszellemült tekintettel nézi a Jézus-képet.)

László: Uram Jézus!

Jézus: Szomorú a szíved, László! Nem tanítottam-e nektek, hogy ne nyugtalankodjék a ti szívetek?

László: Irgalmas Jézusom, népemért, magyar hazám jövőjéért aggódom!

Jézus: László, László, mi okod a kishitűségre, hiszen népedet boldoggá, országodat erőssé és naggyá tetted. Folytattad István munkáját. Ő Magyarországot keresztény nemzeti állammá, királysággá szervezte, Te pedig lélekben tetted népedet kereszténnyé. Ne nyugtalankodjék a Te szíved, légy bizakodó.

László: Uram Jézus, Te vagy az élő Isten Fia, az örök világosság fényessége, az igazságosság napja, a béke Istene, a mi menedékünk; Hozzád könyörgök népemért. Nagyasszonyunk, Égi Édesanyánk, a Te Édesanyád közbenjárására, a Te segítségeddel rendet tettem magyar hazámban, de sokszor kellett fegyverhez nyúlnom, s lelki szemeimmel látom a jövő századokat, s elborzadok, hogy mennyi véráldozat vár még ránk.

Jézus: László, László, emlékezz arra, hogy az Olajfák hegyén, a Getszemáni kertben én vért izzadtam, és fenékig ürítettem a szenvedés kelyhét. Én sohasem ígértem nektek földi paradicsomot, hanem azt mondtam, hogy előbb szenvednetek kell velem együtt, hogy velem együtt meg is dicsőüljetek.

László: De, Uram Jézus! Te Isten Fia vagy…

Jézus: László! Nem tanítottam-e nektek, hogy az én Atyám a ti Atyátok is? Azt tanítottam, hogy azok az Isten fiai, akiket Isten lelke vezérel. Ha megmaradtok bennem, én is bennetek maradok, s veletek leszek az idők végezetéig.

László: Elmémbe és szívembe véstem tanításodat Uram Jézus. Ámde azt kell látnom, hogy István király korától mostanáig vazallussá akarnak tenni minket a környező népek, hasznot akarnak belőlünk húzni. Lelki szemeimmel pedig azt látom, hogy történelmünk során csak rövid ideig áll majd mellénk Európa néhány népe, de azt sem önszántukból fogják tenni. A nagyhatalmak nem fogják eltűrni, hogy szabad Magyarország legyünk. Később pedig darabokra szaggatják hazánkat. Ó, jaj nekünk! Azt is látni vélem, hogy majd más földrészek idegen bevándorlói özönlik el Európát, veszélyeztetve vallásunkat és keresztény kultúránkat.

Jézus: Néped kiválasztatott arra, hogy erős, független országot alapítson a Kárpát-medencében. Ezt a feladatot az Égi Nagyhatalom Istvánra bízta, majd ő a Gondviselés útjait megértve, a Mennybevitt Szűzanyámra hagyta örökségül. Amíg ebben a hitben él Magyarország, a sok Golgota-járás ellenére is élni fog, megőrzi függetlenségét. Amikor azonban majd a jövőben elszakadtok a Nagyboldogasszony hitétől és a kereszténységtől is, bizony végig fogjátok járni a fájdalmak útját ti is. Lelki szemeid tisztán látnak, László! Támadnak majd férfiak, akiket sokan követnek, s akik arra törekszenek, hogy Édesanyám képe ne csak a pénzérmékről, hanem a szívekből is eltűnjék mindörökre.

László: Ne engedd, Uram Jézus!

Jézus: (kissé felemeli hangját) Én ne engedjem? Majd ha találok kellő számú engesztelő lelket néped körében, megkíméllek benneteket! (megenyhülten) Terveim vannak ezzel az országgal. Meg akarok könyörülni rajta. Ha majd a magyar nép megszűnik vétkezni, mindenekelőtt a tiszta erkölcs ellen, nem káromkodik, tisztelettel ejti ki Szeplőtelen Anyám nevét, bűnbánatot tart és engesztel, eljövök, és kegyelemmel gazdagon felruházom őt. Amint a megváltás a betlehemi istállóból indult, úgy fog elindulni Magyarországról nagy művem: a bűnök eltörlése, a lelkek megszentelése, a sátán letaszítása: az Én győzelmem. Magyarország engeszteléséért kész vagyok az egész világon megkönyörülni. Te pedig László, nagy tiszteletben állsz majd néped körében, szentként fognak tisztelni, templomok és intézmények fogják nevedet viselni, és Te leszel Mezőkövesd város védőszentje. A matyók városának zászlója vörös-arany színű lesz, mint a rajtad lévő ruházat is, amely a földi hatalomnak az égiekkel való összekötését jelképezi. Ne nyugtalankodjék hát a ti szívetek. Higgyetek, reméljetek, szeressetek. Ne féljetek!

László: Uram Jézus, hála legyen Néked most és mindörökké!

(Jézus képe lassan elhalványul a vetítőn, majd teljesen eltűnik. László lehajtja fejét a térdeplő könyöklőjére, kis ideig úgy marad. Közben megjelenik a vetítőn Szent István képe, amint felajánlja a Szentkoronát Máriának, utána a Regnum Marianum allegória-képe,<a váltásoknál áttűnések alkalmazása> majd hangfelvételről „megszólal” Nagyasszonyunk.)

Mária: László!

László: (felnéz a képre) Boldogasszony Anyánk!

Mária: Légy bizakodó László! Nem Te szoktad-e vigasztalni népedet azzal, hogy teher alatt nő a pálma? Szigorú törvényekkel tartasz rendet országodban. Isten országának is szigorúak a törvényei. Az én Fiam azonban soha nem követel meg tőletek semmi olyat, amiben Ő maga ne mutatott volna jó példát. A Te néped olyan, mint a gyémánt, melyet az isteni Mester addig csiszol, amíg a benne rejlő nemes kristály minden fénye és csillogása meg nem mutatkozik.  Szent István a magyarok országát a Mennyei Atyától kapta, és mivel fia meghalt, örökségül nekem adta. Én ezt az örökséget elfogadtam. Én vagyok a magyarok Királynője örökre, visszavonhatatlanul. Más országok is felajánlották magukat Nekem, de örökségem csak ez az egy ország. Történelmében megjárja a keresztutat, de soha el nem pusztul, csak tisztul. Szeplőtelen szívem veletek van, és vigyázok rátok. Szeressetek engem, ahogyan én is szeretlek benneteket, és az engesztelést mindig velem együtt végezzétek.

László: Szűzanyám, én eddig is megtapasztaltam, hogy szeretsz bennünket és pártfogolsz minket. A Te segítséged nélkül elvesztünk volna.

Mária: Gondold csak végig László: hogyan tudott Árpád maroknyi, testvértelen és jó barát nélküli népe államot alapítani és azt megőrizni, holott náluknál hatalmasabb népeket elsodortak a történelmi viharok. A magyaroknak van sok jó és szép tulajdonsága, ám a széthúzása inkább pusztulásra ítélné. Ha fennmaradásotokra nem találsz természetes magyarázatot, – mert nem találsz – akkor keresd a természetfelettiben. Magyarország államformája alapjogilag apostoli királyság. Ez nagy reményekre jogosíthat fel Tégedet és népedet.  Emlékezzetek Fiam szavaira: ha talál kellő számú engesztelő lelket néped körében, megkönyörül rajtatok. Tartsatok bűnbánatot!

(A kép lassan eltűnik a vetítőről, miközben visszhangzik: Tartsatok bűnbánatot! Ekkor nagy fényesség a vetítőn, szinte abból röppen ki egy kerecsensólyom, végül a Turulmadár képe látszik. László derűs arckifejezéssel feláll a térdeplőről, megindul a Mária-kápolna felé, s eközben gregorián dallam hallatszik.)

 (vége)